Alexandriai könyvtár

Az ókori világ legnagyobb könyvtára, Alexandriában, Egyiptom

Az alexandriai könyvtár vagy Muszeion („a múzsák csarnoka”) az ókori világ legnagyobb könyvtára. Az i. e. 3. században hozták létre az egyiptomi Alexandria városában, hogy az addig többnyire a különböző templomokban és kisebb könyvtárakban őrzött tekercseket egy helyen gyűjtsék össze. A könyvtár feladata eredeti rendeltetése, a könyvek gyűjtése mellett a Muszeionban tevékenykedő tudósok munkájának elősegítése volt. A könyvtárban nemcsak gyűjtötték a könyveket, hanem az írnokok másolatokat is készítettek róluk.

Alexandriai könyvtár
TelepülésAlexandria
Építési adatok
Bezárás4. század
Építési stílusegyiptomi, hellenisztikus
Hasznosítása
Felhasználási területkutató könyvtár
Elhelyezkedése
Alexandriai könyvtár (Egyiptom)
Alexandriai könyvtár
Alexandriai könyvtár
Pozíció Egyiptom térképén
é. sz. 31° 12′ 32″, k. h. 29° 54′ 33″Koordináták: é. sz. 31° 12′ 32″, k. h. 29° 54′ 33″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Alexandriai könyvtár témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A római Tiberius Claudius Balbilusnak tulajdonított felirat (Kr. u. 56), amely igazolja, hogy az alexandriai könyvtár még a Krisztus utáni első században is működött

I. Ptolemaiosz fáraó alapította, aki fontos feladatának tekintette, hogy a tudósoknak otthont adjon, és kutatásaikat, tanulmányaikat is elősegítse. A könyvtár összeállításához a volt arisztotelészi tanítvány, Phaléroni Démétriosz tanácsait követte, akit azonban II. Ptolemaiosz, I. Ptolemaiosz fia apja halála után elküldött. Ennek ellenére a könyvtárnak II. Ptolemaiosz is óriási figyelmet szentelt.

A könyvtár az idők során egyre nagyobb lett. Növekedése III. Ptolemaiosz uralkodásának idején volt a legjelentősebb. Az ő nevéhez fűződik az a rendelet is, miszerint minden beérkező hajót át kellett kutatni és minden ott talált könyvről másolatot kellett készíteni a könyvtár számára. Ezeket a kópiákat a többi könyvtől elkülönítve tárolták. Ugyancsak III. Ptolemaioszhoz fűződik Aiszkhülosz, Szophoklész, Euripidész eredeti műveinek beszerzése is. Azok eredeti tekercseit – óvadék ellenében – azzal az indokkal kérte el Athéntól, hogy másolatokat készítsen róluk, azonban később mégis úgy döntött, hogy megtartja az eredetit és a másolatokat küldi vissza.

A könyvtár állományaszerkesztés

A könyvtárban főként görög nyelvű tekercseket őriztek. Más népek vallásos szövegei, meséi is megtalálhatóak voltak, de rendszerint ezeket is lefordították görögre. Valószínűleg ennek a szokásnak köszönhető az első görög nyelvű Ószövetség fordítás is, a Septuaginta.

A könyvtár „katalógusát” Kallimakhosz, aki egyébként ismert költő volt, jegyezte fel. A katalógus szerint 400 000 olyan tekercs volt, amelyen több azonos, vagy különböző szerzőtől származó mű szerepelt, és 90 000 olyan tekercs, amely kizárólag egy művet tartalmazott. Ezeken a könyveken (tekercseken) kívül, még 42 000-et tartottak számon, a Szerapeumban. Marcus Antonius Kleopátrával való esküvője alkalmából, 200 000 pergament ajándékozott a Könyvtárnak. Ezek a könyvek a pergamoni könyvtárból származtak.

Könyvtárosokszerkesztés

Az első ismert könyvtáros, aki az alexandriai könyvtárban működött, phaléroni Démétriosz volt, aki Kr. e. 290 és 282 között a könyvtár eredeti elrendezésében segédkezett. Őt követte epheszoszi Zenodotus, aki I. Ptolemaiosz uralkodásának utolsó éveiben került a könyvtár élére, és egészen Kr. e. 260-ig állt annak szolgálatában. Utóda a legismertebb könyvtáros kürénei Kallimakhosz volt.

Kallimakhosz állította össze a százhúsz kötetből álló Pinakest, azaz a könyvtár részletes katalógusát. A katalógus a műveket különböző osztályokba sorolta, ezek: történelem, jog, orvoslás, filozófia, lírikus költészet, tragédiák, imák és vegyes írások voltak. A Pinakes több mint ezer tekercsből állt, és a részletes katalógus mellett tartalmazta az egyes szerzők életrajzi adatait, s műveiknek hosszát is.

Kallimakhoszt az „Argonautika” szerzője, Apollóniosz Rhodiosz követte. Utána Kr. e. 230-ban következett a kürénei Eratoszthenész, aki összeállította a Tetagmenosz epi teisz Megaleisz Bibliothekeiszt, azaz „A nagy könyvespolcok szerkezetét”. Eratoszthenészt követte bizánci Arisztophanész, aki naprakészre frissítette a Pinakest. Őt egy Apollóniusz nevű könyvtáros követte. Az utolsó ismert könyvtáros, a könyvtár aranykorából, Kr. e. 180-ban tevékenykedő csillagász és grammatikus, szamothrakei Arisztarkhosz volt. Utána hosszú ideig nem maradt feljegyzés a nevükről egészen ciprusi Oneszanderig, aki az utolsó ismert könyvtáros volt a ptolemaioszi időkből.

Miután Egyiptom római uralom alá került, csak kevés könyvtáros neve maradt fenn az utókornak. Ezek egyike alexandriai Khairémón, aki körülbelül Kr. u. 50 és 70 között tevékenykedett. A következő ismert név Dionüszosz, Glaucus fia aki 100 és 120 között állt a könyvtár élén. Dionüszosz közvetlen utódja Caius Iulius Vasinus volt, aki 120 és 130 között vezette a könyvtárat. További fennmaradt nevek: a harmadik évszázad végén tevékenykedő Diophantosz, és a negyedik évszázadban tevékenykedő Theón.

KÖNYVTÁROSMIKORTÓLMEDDIG
Phaléroni DémétrioszKr. e. 297Kr. e. 282
Epheszoszi ZenodótuszKr. e. 282Kr. e. 260
Kürénéi KallimakhoszKr. e. 260Kr. e. 240
Rodoszi ApollóniuszKr. e. 240Kr. e. 230
Eratoszthenész PentatloszKr. e. 230Kr. e. 195
Bizánci ArisztophanészKr. e. 195Kr. e. 180
ApollóniuszKr. e. 180Kr. e. 160
Szamothrakei ArisztarkhoszKr. e. 160Kr. e. 131
Ciprusi OneszanderKr. e. ?Kr. e. ?
Alexandriai KhairémónKr. u. 50Kr. u. 70
Glaucus fia DionüszoszKr. u. 100Kr. u. 120
Caius Iulius VasinusKr. u. 120Kr. u. 130
Alexandriai Diophantosz3. század3. század
Alexandriai Theón3. század második fele3. század második fele

A könyvtár megsemmisüléseszerkesztés

Az Alexandriai könyvtár először Kr. e. 48–47-ben, az alexandriai háború idején égett le. Az elkövetkező években, a folyamatos római támadások következtében – 262-ben Mussius Aemilianus lázadása, majd 272-ben Aurelianus alatt, és végül 296–97-ben, Diocletianus ostroma alatt – többször is megsérült.

Korábbi nézetek szerint a végső pusztulás 640642 között következett be, amikor Amr ibn al-Ász seregei elfoglalták Egyiptomot. Ekkor I. Omár kalifa parancsára, azzal az indokkal, hogy „ha a könyvek azt tartalmazzák, mint a Korán, feleslegesek, ha nem, akkor veszélyesek”, elégették a könyveket. Tény, hogy a könyvtár elpusztult, de a mai történészek jelentős része szerint ez a történet hamis.[1][2][3][4][5] Mintegy öt évszázaddal később keletkezett, és az arabok barbárságát és tudományellenességét példázta volna a keresztény gyűlölködésből kiindulva. Amr ibn al-Ász hódításai idejében a könyvtár nagy valószínűséggel már nem létezett.[6]

Irodalomszerkesztés

  • R. MacLeod: The Library of Alexandria, London and New York: I. B. Tauris, 2000. ISBN 1-86064-428-7

Jegyzetekszerkesztés

  1. Tóth Béla: Mendemondák: A világtörténet furcsaságai (válogatás)
  2. The civilisation of Arabs, Book no III, 1884, reedition of 1980, page 468
  3. The Vanished Library by Bernard Lewis. nybooks.com. [2006. november 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2006. november 26.)
  4. Trumble & MacIntyre Marshall 2003, 51. o.
  5. MacLeod 2000, 71. o.
  6. Simon Róbertː Iszlám kulturális lexikon, 395-397. o., 2009.

További információkszerkesztés

🔥 Top keywords: KezdőlapVarga Judit (politikus)Magyar Péter (jogász)Speciális:KeresésHúsvétFacebookIsztambuli egyezményRogán Antal2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságNagypéntekErőss PálYouTubeSzoboszlai DominikKoszovóSzentkirályi AlexandraSpeciális:Friss változtatásokKötter TamásMagyarországPottyondy EdinaSchadl GyörgyLepkehimlőHazatalálsz (televíziós sorozat)Depeche Mode2024-es magyarországi önkormányzati választásMárcius 27.Nemzeti Együttműködés RendszereHáromtest-problémaPolt PéterCristiano RonaldoVölner PálHúsvéti ünnepkörRocco SiffrediMagyar labdarúgó-válogatottVitézy DávidMagyar névnapok listája dátum szerintNagycsütörtökGrúziaNagyhétOrbán ViktorHell Energy Magyarország Kft.Puzsér RóbertHajdú Péter (műsorvezető)Novák KatalinLionel MessiKőrösi Csoma SándorAz Európai Unió tagállamaiLocsolkodásNárcizmusDave GahanSzalay-Bobrovniczky KristófTádzsikisztánII. Rákóczi FerencOrszághívószámok listájaHalálozások 2024-benBudapestBaltimore (Maryland)Darnyi TamásPetőfi SándorVazulSzegény párákBayer ZsoltFritz WepperRobert OppenheimerMádl FerencEsterházy PéterA háromtest-problémaFasizmusJónás RitaA mi kis falunkGulyás GergelyTassi RózsaNagyböjtMásodik világháborúRendfokozatIszlám2023Magyar ábécéGólkirályságMagyarország vármegyéiRamadánHázasság első látásra (második évad)CanberraHázasság első látásraA Barátok közt szereplőinek listájaUngár KláraEminemMost vagy soha!Nagy Ervin (színművész)Lengyel–litván határOrszágok autójelének és doménnevének listájaNagyszombat (kereszténység)LabdarúgásFenyő Iván (színművész)Ausztrália (ország)Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap2024-es európai parlamenti választás MagyarországonNemzetközi gépkocsijelek listájaAdolf HitlerI. Mátyás magyar király