1947
év
Évszázadok: 19. század – 20. század – 21. század
1947 más naptárakban | |
Gergely-naptár | 1947 |
Ab urbe condita | 2700 |
Bahái naptár | 103 – 104 |
Berber naptár | 2897 |
Bizánci naptár | 7455 – 7456 |
Buddhista naptár | 2491 |
Burmai naptár | 1309 |
Dzsucse-naptár | 36 |
Etióp naptár | 1939 – 1940 |
Hindu naptárak | |
Vikram Samvat | 2002 – 2003 |
Shaka Samvat | 1869 – 1870 |
Holocén naptár | 11947 |
Iráni naptár | 1325 – 1326 |
Japán naptár | 2607 (Jimmu-korszak) |
Kínai naptár | 4643–4644 |
Kopt naptár | 1663 – 1664 |
Koreai naptár | 4280 |
Muszlim naptár | 1366 – 1367 |
Örmény naptár | 1396 ԹՎ ՌՅՂԶ |
Thai szoláris naptár | 2490 |
Zsidó naptár | 5707 – 5708 |
Évtizedek: 1890-es évek – 1900-as évek – 1910-es évek – 1920-as évek – 1930-as évek – 1940-es évek – 1950-es évek – 1960-as évek – 1970-es évek – 1980-as évek – 1990-es évek
Évek: 1942 – 1943 – 1944 – 1945 – 1946 – 1947 – 1948 – 1949 – 1950 – 1951 – 1952
Eseményekszerkesztés
Januárszerkesztés
- január 14. – Magyarországon kihirdetik az egyes címek és rangok megszüntetéséről szóló 1947. évi IV. törvénycikket, mely megszünteti a magyar nemesi és főnemesi rangot (herceg, őrgróf, gróf, báró, nemes, primor, lófő), az örökös főispáni címet és azokat a rangjelző címeket (méltóságokat), melyeket mint kitüntetéseket rendszeresítettek (valóságos belső titkos tanácsos, titkos tanácsos, kormányfőtanácsos, kormánytanácsos stb.), továbbá eltörölte a vitéz cím használatát is.[1]
- január 15. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány.
- január 19. – A lengyelországi választásokon – csakúgy mint a szejm-választásokból győztesen kikerülve – a demokratikus blokk (a Lengyel Munkáspárt, a Lengyel Szocialista Párt, a Néppárt és a demokraták) győz. (Stanisław Mikołajczyk miniszterelnök-helyettes az események hatására – mivel a választási manipulációk, szavazathamisítások és más akadályozó tényezők miatt – pártja, a Lengyel Néppárt (PSL) nagy vereséget szenved (a szavazatoknak mindössze 10,3%-át kapja, vagyis összesen 28 mandátumot) elhagyja az országot, visszatér a londoni emigráns kormányhoz.)[2]
- január 21. – Németország amerikai megszállási övezetében megalakul Bréma Szabad Hanza-város tartomány.
- január 23. – A CSKP KB belpolitikai kérdéseket megvitató ülésén kitűzik „A nemzet többségéért” jelszót, és kinyilvánítják, hogy a pártnak egyeduralomra kell törnie.[3]
Februárszerkesztés
- február 5. – Bolesław Bierutot választják a Lengyel Köztársaság elnökévé. (Józef Cyrankiewicz benyújtja javaslatát az új kormány megalakítására.)[2]
- február 6. – Varsóban megalakul a Józef Cyrankiewicz vezette új lengyel kormány. (A kormányban a Lengyel Munkáspárt 5, a Lengyel Szocialista Párt 7, a Parasztpárt 5, a Demokrata Párt 3, a Munkáspárt 2, az Új Felszabadulási Lengyel Parasztpárt és a pártonkívüliek pedig 1–1 taggal képviseltetik magukat.)[2]
- február 9. – A legnagyobb hótakaró-vastagságot (151 cm) Magyarországon ezen a napon mérik Kőszeg térségében.[4]
- február 10.
- Magyarország aláírja a párizsi békeszerződést, amely visszaállítja a trianoni határokat.
- Románia Párizsban aláírja a békeszerződést.
- A jugoszláv kormány aláírja a békeszerződést Olaszországgal, Bulgáriával és Magyarországgal, továbbá megkapja Zárát, Fiumét és Isztriát.[5]
- február 13. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az üzérkedők ellen és a kétéves terv védelmében.[3]
- február 19. – A szejm elfogadja a Lengyel Köztársaság új (első) alkotmányát, az úgynevezett kis alkotmányt, amely egészen 1952. július 22-éig marad érvényben.[2]
- február 20. – A munkáspárti brit kormány bejelenti, hogy az angolok 1948 júniusáig elhagyják Indiát.[6]
- február 25. – Kovács Bélát, a kisgazdapárt főtitkárát – Rákosi Mátyás közbenjárására – a szovjet hatóságok letartóztatják, és bírósági tárgyalás nélkül húsz év kényszermunkára ítélik. (Kilenc évi távollét után, 1955 őszén tért haza. Ez a nap 2001 óta a kommunista diktatúrák áldozatainak emléknapja.)[7]
- február 28. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szászország tartomány.
Márciusszerkesztés
- március 12. – Truman-doktrína elkötelezi az Egyesült Államokat amellett, hogy Európában vagy másutt beavatkozzék a kommunista vagy kommunista támogatású mozgalmakkal szemben.
- március 31. – Franco tábornok bemutatja a cortesnek a maga örökösödési törvényét, amely Spanyolországot király nélküli monarchiává teszi. (A törvény Francót jelöli ki „régensnek”, akinek az oldalán egy királyi tanács áll. A törvény, amelyet júliusban népszavazás fogadott el – 87%-os „igen” szavazattal – megszabja, hogy a régens után a királyi család egyik tagja fog az ország élére kerülni, aki idősebb harmincévesnél.)[8]
Áprilisszerkesztés
- április 4. – A csehszlovákiai Hradec Královéban, a kommunista párti Július Ďuriš földművelésügyi miniszter meghirdeti az ún. hradeci programot, melyben az 50 hektárnál nagyobb földbirtok felosztását követeli.[3]
- április 9. – Az Irgun nevű zsidó jobboldali földalatti mozgalom egyik rohamosztaga támadást intéz Dér Jászin arab falu ellen. (A támadásban közel 100 lakost öltek meg.)[9]
- április 12. – Kezdetét veszi a Csehszlovákia és Magyarország közti lakosságcsere.[3]
- április 15. – Pozsonyban, a háborús bűnökkel vádoltak perében Jozef Tisót és az egykori külügyminisztert, Ferdinand Ďurčanskýt halálra, Alexander Mach volt belügyminisztert 30 évi börtönre ítélik.[3]
- április 18. – Jozef Tisót egykori szlovák államelnök kivégzése.[3]
- április 26. – Faludy György vezetésével ledöntik Prohászka Ottokár budapesti szobrát.
- április 28. – Törvénybe iktatják az első ötéves tervet Jugoszláviában.
Májusszerkesztés
- május 1. – A szicíliai maffia támadást intéz a május 1-jét ünneplő tömeg ellen Portella della Ginestrában (Piana degli Albanesi).[10] (11-en haltak meg, köztük gyermekek.)
- május 11. – A francia „túlerő” jegyében befejezik az alkotmányozást Laoszban. (Laosz monarchista parlamentáris államformát vett fel. Laosz Kambodzsa és Vietnám oldalán a Francia Unió tagja lett.)[11]
- május 31. – Megalakul a Dinnyés-kormány.[12]
Júniusszerkesztés
- június 3. – Az indiai alkirály, Lord Mountbatten bejelenti, hogy Indiát két független államra osztják fel.[6]
- június 4. – Lord Mountbatten, indiai alkirály egy sajtótájékoztatón bejelenti, hogy a britek nem 1948 júniusában, hanem még ezév augusztus 15-én vonulnak ki. (Nem egészen tíz héttel a bejelentés után.)[6]
- június 5. – Meghirdetik a Marshall-tervet a II. világháború kárainak helyreállítására.
- június 9. – A hároméves gazdasági tervre vonatkozó törvényjavaslat szövegét a pártköziértekezlet véglegesíti, és meghatározzák a hitelszervezet államosításának mértékét és fogadják el a Tervgazdasági Tanács és az Országos Tervhivatal szervezetét is.[1]
Júliusszerkesztés
- július 2.
- A magyar nemzetgyűlés, több napos vita után megszavazza a Párizsban aláírt békeszerződést, melyet július 25-én hirdettek ki (1947. évi XVIII. tc.), ez azonban csak szeptember 15-én lépett életbe.[1]
- A varsói vezetés határozatot fogad el a lengyel népgazdaság helyreállítását célzó hároméves tervről.[2]
- július 7.
- Állítólagos ufószerencsétlenség az új-mexikói Roswellben (megjegyzés: július 7-e jelentették be a törmelékek megtalálását, a felfedezésükre már három héttel korábban sor kerülhetett).
- A csehszlovák kormány megfigyelőket küld Párizsba a Marshall-tervvel foglalkozó európai gazdasági konferenciára.[3]
- Lengyelország szovjet közbenjárásra lemondja az amerikaiak által felajánlott Marshall-segélyt.[2]
- július 9. – A jugoszláv kormány elutasítja a Marshall-tervet.[5]
- július 9–12. – A Klement Gottwald kormányfő vezette csehszlovák állami küldöttség Moszkvában a szovjet vezetőkkel tárgyal a két ország gazdasági kapcsolatairól és a Marshall-tervről.[3]
- július 10. – A csehszlovák kormány hazahívja küldötteit a Marshall-tervvel foglalkozó párizsi konferenciáról, mivel nézete szerint a terv elfogadhatatlan politikai követeléseket támaszt Csehszlovákiával szemben.[3]
- július 11. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés törvényt fogad el az előző földreform revíziójáról.[3]
- július 12. – A Moszkvában tárgyalásokat folytató csehszlovák küldöttség hazatérése után a Szovjetunió nagy mennyiségű gabonát küld a szárazság sújtotta Csehszlovákiának.[3]
- július 15. – A román hatóságok letartóztatják a Tămădău-i repülőtéren Iuliu Maniut, a Nemzeti Parasztpárt vezetőjét és helyettesét, Ion Mihalachet, a földreform végrehajtóját.
- július 21. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Szász-Anhalt tartomány.
- július 24. – Németország szovjet megszállási övezetében megalakul Brandenburg tartomány.
- július 26. – Franco – aki magát már 1936-ban generalisszimusznak és államfőnek minősítette – visszaállítja Spanyolországban a királyságot, de nem nevez meg uralkodót, így élete végéig de facto régens marad.[13]
Augusztusszerkesztés
- augusztus 1.
- Létrejön a Gazdasági Vasutak Igazgatósága a Gazdasági vasutak kezelésére.
- Jugoszláv–bolgár jegyzőkönyv a balkáni konföderáció előkészítéséről.
- Budapesten megalakul az 1. Honvéd Önálló Rádiófelderítő Század.[14]
- augusztus 14. – Pakisztán függetlenségének kikiáltása.
- augusztus 15. – India függetlenségének kikiáltása.[6]
- augusztus 17. – A szentendrei tömeggyilkosság.
- augusztus 21. – A katasztrofális szárazság okozta károk elhárításához szükséges financiális fedezet biztosítása érdekében a CSKP KB elnöksége a milliomosok megadóztatását javasolja, és ennek érdekében kampányba kezd.[3]
- augusztus 23. – A román parlament ratifikálja a párizsi békét.
- augusztus 27. – Mint párizsi magyar követ Károlyi Mihály átadja megbízólevelét Vincent Auriol francia köztársasági elnöknek.[15]
- augusztus 31. – A kékcédulás választások, amelyet csalással a Magyar Kommunista Párt nyer.[16] (Lásd: 1947-es magyarországi országgyűlési választás.)
Szeptemberszerkesztés
- szeptember 16. – Pozsonyban a Nemzeti Bíróság háborús bűnösként halálra ítéli a világháború éveiben antifasisztaként helyt álló Esterházy Jánost, az első bécsi döntés után is szlovák területen maradt magyar kisebbség vezetőjét.[17]
- szeptember 22–27. – Megalakul a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform).
Októberszerkesztés
- október 1. – Megnyitja kapuit a Kossuthról elnevezett új katonai akadémia. (Az első itt végzett tiszteket 1948 augusztusában avatták fel.)[18]
- október 14. – Chuck Yeager az amerikai légierő (USAF) berepülőpilótája a Bell X–1 típusú kísérleti repülőgéppel átlépi a hangsebességet.
- október 19. – Magyarországon bevezetik a totót. E nap mérkőzéseire lehet először fogadni.
- október 31. – A csehszlovák alkotmányozó nemzetgyűlés megszavazza a milliomosok adóját és az ún. fényűzési adót.[19]
Novemberszerkesztés
- november 6. – I. Mihály román király elfogadja a második Groza-kormány új összetételét.
- november 12. – A Román Kommunista Párt és a szociáldemokrata párt központi bizottságainak együttes ülésén elfogadják az egységes munkáspárt alapelvét. (Az egyesülésre 1948-ban kerül majd sor.)
- november 26. – A 2. magyar hadsereg tragédiája miatt a népbíróság által bűnösnek ítélt Jány Gusztáv vezérezredest Budapesten kivégzik.[20]
- november 29. – Az ENSZ közgyűlésén döntenek arról, hogy az angol mandátumterületet, Palesztinát egy arab és egy zsidó államra osztják ketté.[21]
- november 30. – Szegeden fölszentelik a Honvéd téri református templomot.
Decemberszerkesztés
- december 6. – Josip Broz Tito marsall, jugoszláv elnök négynapos magyarországi látogatását kezdi meg Budapesten, ahol Dinnyés Lajos miniszterelnök fogadja. Rákosi Mátyás ekkor gyógykezelésen a Szovjetuniónam tartózkodik.
- december 8. – Aláírják a magyar–jugoszláv barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződést Budapesten.
- december 9. – Kelebiai vadászattal véget ér Tito négynapos magyarországi látogatása.
- december 16. – Az első tranzisztor megépítése.
- december 30. – Gheorghe Gheorghiu-Dej, a PCR első titkára és Petru Groza miniszterelnök – a katonáktól körülvett palotában – lemondásra kényszeríti I. Mihály román királyt, és kikiáltják a Román Népköztársaságot.
Határozatlan dátumú eseményekszerkesztés
- április – Megalakul az első szicíliai regionális parlament.
- november – Magyarországon államosítják a nagybankokat, valamint az érdekképviseletükbe tartozó ipari és kereskedelmi vállalatok magyar tulajdonú részvényeit (1947. évi XXX. tc.).[1]
Az év témáiszerkesztés
Államok vezetőinek listája 1947-benszerkesztés
1947 a tudománybanszerkesztés
- Gábor Dénes holográfiai kutatásokba kezd.
- Neumann János műve az elektronikus számológépek programozásáról.
- Megtalálják a Holt-tengeri tekercseket.
- Thor Heyerdahl Kon-Tiki expedíciója.
- Csillagtársulások felfedezése.
- R. Broom és J. Robinson régész-antropológusok STS 5 („Mrs. Ples”) lelete, az Australopithecus africanus máig legteljesebb koponyája.
1947 a légi közlekedésbenszerkesztés
- Szuperszonikus repülés kezdete.
1947 a vasúti közlekedésbenszerkesztés
1947 a filmművészetbenszerkesztés
- Claude Autant-Lara: A test ördöge
- Charles Chaplin: Monsieur Verdoux
- Radványi Géza: Valahol Európában
- Jacques Tati: Kisvárosi ünnep
- Orson Welles: A sanghaji asszony
1947 az irodalombanszerkesztés
- Déry Tibor: A befejezetlen mondat (regény)
- Anne Frank naplója
- Malcolm Lowry: Vulkán alatt
- Thomas Mann: Doktor Faustus (regény)
- William Somerset Maugham: Akkor és most (regény)
- Németh László: Iszony (regény)
- Szabó Lőrinc: Tücsökzene (versek)
- Weöres Sándor: A fogak tornáca (versek)
- Tennessee Williams: A vágy villamosa (dráma)
1947 a zenébenszerkesztés
- Maurice Duruflé: Requiem
- Igor Stravinsky: Orpheus (balett), Petruska (balett, 2. verzió)
- Edgard Varèse: Tuning Up
- Benjamin Britten: Albert Herring (opera)
1947 a sportbanszerkesztés
- A Újpesti TE nyeri az NB1-et. Ez a klub nyolcadik bajnoki címe.
1947 a jogalkotásbanszerkesztés
Születésekszerkesztés
Januárszerkesztés
- január 2. – Alekszandr Tyihonov, szovjet biatlonista
- január 8. – David Bowie, angol énekes, zeneszerző († 2016)
- január 21. – Matuz István, Kossuth-díjas magyar fuvolaművész
- január 26.
- Patrick Dewaere, francia színész, zeneszerző, énekes († 1982)
- Hámori Ildikó Kossuth-díjas magyar színésznő
- január 29. – Linda Buck Nobel-díjas amerikai biológus
Februárszerkesztés
- február 2. – Farrah Fawcett amerikai színésznő († 2009)
- február 3. – Apró Attila magyar rendező († 2020)
- február 4. – Máté Péter, magyar énekes, zeneszerző († 1984)
- február 10. – Sebő Ferenc, Kossuth-díjas magyar énekes, zeneszerző, zenetudós
- február 15. – Nádasdy Ádám, nyelvész, költő, műfordító
- február 18. – Fritz Mihály, magyar szobrász és éremművész
- február 23. – Valerij Pavlovics Pusztovojtenko, ukrán politikus, 1997–1999 között Ukrajna miniszterelnöke
- február 27. – Gidon Kremer, lett hegedűművész, karmester
Márciusszerkesztés
- március 4. – Nicole Calfan, francia színésznő
- március 12. – Fenyő Miklós, magyar énekes, előadóművész
- március 25. – Elton John, angol zeneszerző, előadó
- március 27. – Jobba Gabi, Jászai Mari-díjas magyar színésznő († 1983)
- március 29. – Markó Iván, Kossuth-díjas magyar táncművész († 2022)
Áprilisszerkesztés
- április 5. – Balsai István, ügyvéd, politikus († 2020)
- április 12.
- Tom Clancy, amerikai író († 2013)
- Boros Lajos, magyar műsorvezető, újságíró, író
- április 21. – Iggy Pop, amerikai énekes
- április 25. – Johan Cruijff, háromszoros aranylabdás holland labdarúgó, edző († 2016)
- április 26. – Kishonti Ildikó, magyar színésznő († 2009)
Májusszerkesztés
- május 2. – Tonk Sándor, magyar történész († 2003)
- május 3. – Kónya Imre, magyar politikus, a Boross-kormány belügyminisztere
- május 9. – Dougal Dixon, skót geológus és író
- május 14. – Anne Wiazemsky, francia színésznő és író († 2017)
- május 26. – Benedek Katalin, magyar folklorista
Júniusszerkesztés
- június 1. – Benkő Péter kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész
- június 6. – Robert Englund, amerikai színész
- június 14. – Baló György televíziós újságíró, a Magyar Televízió kulturális igazgatója († 2019)
- június 14. – Farkas György magyar építőmérnök, egyetemi tanár
- június 19. – Salman Rushdie, indiai születésű brit író
- június 22. – Nógrádi Gábor, magyar író, költő
Júliusszerkesztés
- július 2. – S. Sárdi Margit, irodalomtörténész
- július 8. – Farkas Gábor orvos
- július 9. – Pelsőczy László magyar színművész, műsorvezető
- július 11. – John Holt jamaicai reggae-zenész († 2014)
- július 12. – Orbán György zeneszerző
- Mari Trini2009) spanyol énekes, dalszerző (†
- július 19.
- Brian May brit gitáros, a Queen tagja
- Gazdag Gyula magyar rendező, forgatókönyvíró, vágó
- július 21. – Lukács Sándor Kossuth-díjas magyar színművész
- július 27. – Ilya Salkind producer
- július 29. – Benkő Dániel magyar lant- és gitárművész († 2019)
- július 30. – Arnold Schwarzenegger osztrák származású amerikai színész, politikus
Augusztusszerkesztés
- augusztus 14. – Danielle Steel amerikai írónő
- augusztus 16. – Gyenes Károly magyar televíziós szerkesztő, riporter, természetjáró
- augusztus 21. – Erdős Sándor olimpiai bajnok magyar vívó
- augusztus 26. – Nicolae Dobrin, román labdarúgó († 2007)
- augusztus 28. – Gothár Péter Kossuth-díjas magyar rendező, filmrendező, a nemzet művésze
Szeptemberszerkesztés
- szeptember 14. – Sam Neill északír születésű új-zélandi színész
- szeptember 21. – Stephen King amerikai író
- szeptember 24. – Mihály Tamás Kossuth-díjas magyar basszusgitáros, zeneszerző (Omega) († 2020)
- szeptember 27.
- Kaltenbach Jenő, jogász, ombudsman
- Maros Gábor magyar színész, énekes
- Meat Loaf, Grammy-díjas amerikai rockénekes, színész († 2022)
- szeptember 28. – Haszina Vazed bangladesi politikus, kormányfő
Októberszerkesztés
- október 1. – Som Lajos, magyar zenész, basszusgitáros († 2017)
- október 5. – Brian Johnson, az AC/DC együttes énekese
- október 8. – Timár Béla Jászai Mari-díjas magyar színész, rendező († 1989)
- október 9. – France Gall francia énekesnő († 2018)
- október 13. – Mary Zsuzsi, magyar énekesnő († 2011)
- október 15. – Fazekas László magyar labdarúgó, edző
- október 19. – Bánsági Ildikó, Kossuth-díjas magyar színésznő, a nemzet művésze
- október 26. – Fazakas Szabolcs, magyar üzletember, diplomata, politikus († 2020)
- október 27. – Szacsvay László, Jászai Mari-díjas magyar színész, a nemzet színésze
- október 28. – Horváth Charlie, Liszt Ferenc-díjas magyar énekes
- október 30. – Filó Kristóf római katolikus pap, budakeszi plébános († 2024)
Novemberszerkesztés
- november 2. – Harrach Péter, teológus, politikus, az Országgyűlés alelnöke
- november 3. – Bencze Ilona, Jászai Mari-díjas magyar színésznő
- november 8.
- Göncz Kinga, magyar pszichiáter, politikus
- Guus Hiddink, holland labdarúgóedző
- november 17. – Somló Tamás magyar zenész, énekes, dalszerző, az LGT tagja († 2016)
Decemberszerkesztés
- december 9. – Pósa Lajos, magyar matematikus
- december 12. – Doktor József, gépészmérnök, az oldalrakodós konténerszállító magyar feltalálója
- december 13. – Duschanek János, festő, grafikus († 2013)
- december 14. – Zalatnay Sarolta, magyar énekesnő, előadóművész
- december 16. – Anna Nehrebecka lengyel színésznő
- december 20. – Gigliola Cinquetti, olasz énekesnő, színésznő
- december 23. – Piros Ildikó Kossuth-díjas magyar színésznő
Halálozásokszerkesztés
- január 9. – Mannheim Károly szociológus, pedagógus, filozófus (* 1893)
- január 17. – Czóbel Minka magyar költőnő (* 1855)[22]
- január 20. – Andrew Volstead amerikai politikus (* 1860)
- január 25. – Al Capone gengszter (* 1899)
- február 26. – Tihanyi Kálmán fizikus (* 1897)
- március 17. – Bakay Szilárd vezérezredes, 1944-ben az I. budapesti hadtest parancsnoka (* 1892)
- április 7. - Henry Ford a Ford autógyár alapítója (* 1863)
- április 18. – Jozef Tiso szlovák pap, politikus (kivégezték) (* 1887)
- április 23. – Károlyi Gyula, Magyarország miniszterelnöke (* 1871)
- április 29. – Irving Fisher, amerikai közgazdász (* 1867)
- május 20. – Lénárd Fülöp Nobel-díjas fizikus, egyetemi tanár, akadémikus (* 1862)
- július 15. – Wolf Emil vegyészmérnök, az önálló magyar gyógyszeripar egyik megteremtője (* 1886)
- július 16. – Raoul Wallenberg svéd diplomata (* 1912)
- október 4. – Max Planck Nobel-díjas német fizikus, a kvantummechanika megalapítója (* 1858)
- november 1. – Romzsa Tódor munkácsi görögkatolikus püspök (* 1911)
- november 7. – Garbai Sándor, szociáldemokrata politikus, a magyar Tanácsköztársaság egyik vezetője (* 1879)
- november 17. – Emil Racoviță román barlangkutató és biológus (* 1868)
- november 20. – Wolfgang Borchert német költő, drámaíró (* 1921)
- november 26. – Jány Gusztáv magyar honvéd vezérezredes, 1942–1943-ban a 2. magyar hadsereg parancsnoka (* 1883)
- november 29. – Mészáros István a Hekus Dönci néven ismert bűnöző (* 1920)
- november 30. – Ernst Lubitsch német születésű amerikai filmrendező (* 1892)
- december 1. – Aleister Crowley a legjelentősebb 20. századi brit okkultista, író, költő, hegymászó, hedonista és társadalomkritikus (* 1875).
Nobel-díjasokszerkesztés
- A Nobel-díjat a svéd Alfred Nobel alapította, 1901 óta adják át, melyet a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítél oda a tudomány, az irodalom és humanitárius területen kimagasló eredményt elért magánszemélyeknek, illetve intézményeknek.
Fizikai | Edward Victor Appleton |
Kémiai | Robert Robinson |
Orvosi-fiziológiai | Carl Ferdinand Cori, Gerty Cori, Bernardo Houssay |
Irodalmi | André Gide |
Béke | A Friends Service Council és az American Friends Service Committee (USA), ''Religious Society of Friends'' |
Jegyzetekszerkesztés
- ↑ a b c d Föglein Gizella: Jog és politika Magyarországon. 1944–1949. In.: Jogtörténeti Szemle. 2005/4. szám, 6-7. oldal, ISSN 0237-7284
- ↑ a b c d e f Baló–Lipovecz Lengyelország, 188. o.
- ↑ a b c d e f g h i j k l Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 147. o.
- ↑ Oprán Emese (2010). „Víz és társadalom Magyarországon, 1919-1990.” 6-7. szám, 66. o, Kiadó: História folyóirat.
- ↑ a b Baló–Lipovecz Jugoszlávia, 169. o.
- ↑ a b c d Guha, Rámacsandra: Elkerülhetetlen volt India szétválása? In.: BBC History – A világtörténelmi magazin. VII. évf., 8. sz., 83. p. – 2017. augusztus
- ↑ F.I.: Kovács Béla (1908–1959). In.: História. XXXIV. évf., 2012/2. sz., 21. p.
- ↑ Bricard, Isabelle: Európai uralkodócsaládok. Gabo Kiadó, [Budapest], 2001, ISBN 963-9237-86-8, 141. oldal
- ↑ Nádori Attila et al.: Britannica Hungarica Nagylexikon. 13. köt., IMP-JÓK, Kossuth Kiadó, Budapest, 2013, ISBN 978-963-09-6807-2, 121. oldal
- ↑ 1947: tömeggyilkosság a május elsejei majálison – Index, 2017. május 1.
- ↑ Diószegi István-Harsányi Iván-Németh István: 20. századi egyetemes történet. 3. köt., 1945–1995. Európán kívüli országok. Korona Kiadó, Budapest, 1997. 199. p. (ISBN 963-9036-13-7)
- ↑ Bölöny József-Hubai László: Magyarország kormányai. 1848–2004. 5. bőv. és jav. kiad., Akadémiai Kiadó, Budapest, 2004. 105. p.
- ↑ Nagy Gábor: Síron túl. In.: HVG. XL. évfolyam, 2018/35. (2042.) szám, 37. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Pászka Tibor: Tisztelgés egy katonai szakma teljesítménye előtt. In: Honvédségi Szemle. 63. évf., 2. sz., 40. p. – 2009. március
- ↑ Hajdu Tibor: Károlyi, a vörös gróf. In.: Csorba László: A magyar történelem rejtélyei. Kossuth Kiadó Zrt., [Budapest], 2016, 43. oldal, ISBN 978-963-09-8459-1
- ↑ Murányi Gábor: Mintamódszerek. In.: HVG. XLI. évfolyam, 2019/40. (2099.) szám, 41. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 147-148. o.
- ↑ Tulipán Éva: 1848 1948-ban. Múlthasználat és propaganda a néphadsereg születésének hajnalán. In.: Hadtörténelmi Közlemények. 128. évf., 2015/4. (2015. december) sz., 1107. oldal, ISSN 0017-6540
- ↑ Baló–Lipovecz Csehszlovákia, 148. o.
- ↑ Zinner Tibor: Népbíráskodás Magyarországon. 1945–1950. In.: Rubicon. XXVI. évf., 281. (2015/4.) sz., 69. oldal, ISSN 0865-6347
- ↑ Keresztes Imre: A béke poraira. In.: HVG. 2017/22. szám, 45. oldal, ISSN 1217-9647
- ↑ Régebbi lexikonokban a halálozás évszámaként 1943 szerepel
Forrásokszerkesztés
- ↑ Baló–Lipovecz: Baló György–Lipovecz Iván. Tények Könyve '92. Ráció Kiadó Kft., [Budapest] (1992)
A Wikimédia Commons tartalmaz 1947 témájú médiaállományokat.
🔥 Top keywords: KezdőlapVarga Judit (politikus)Magyar Péter (jogász)Speciális:KeresésHúsvétFacebookIsztambuli egyezményRogán Antal2024-es labdarúgó-Európa-bajnokságNagypéntekErőss PálYouTubeSzoboszlai DominikKoszovóSzentkirályi AlexandraSpeciális:Friss változtatásokKötter TamásMagyarországPottyondy EdinaSchadl GyörgyLepkehimlőHazatalálsz (televíziós sorozat)Depeche Mode2024-es magyarországi önkormányzati választásMárcius 27.Nemzeti Együttműködés RendszereHáromtest-problémaPolt PéterCristiano RonaldoVölner PálHúsvéti ünnepkörRocco SiffrediMagyar labdarúgó-válogatottVitézy DávidMagyar névnapok listája dátum szerintNagycsütörtökGrúziaNagyhétOrbán ViktorHell Energy Magyarország Kft.Puzsér RóbertHajdú Péter (műsorvezető)Novák KatalinLionel MessiKőrösi Csoma SándorAz Európai Unió tagállamaiLocsolkodásNárcizmusDave GahanSzalay-Bobrovniczky KristófTádzsikisztánII. Rákóczi FerencOrszághívószámok listájaHalálozások 2024-benBudapestBaltimore (Maryland)Darnyi TamásPetőfi SándorVazulSzegény párákBayer ZsoltFritz WepperRobert OppenheimerMádl FerencEsterházy PéterA háromtest-problémaFasizmusJónás RitaA mi kis falunkGulyás GergelyTassi RózsaNagyböjtMásodik világháborúRendfokozatIszlám2023Magyar ábécéGólkirályságMagyarország vármegyéiRamadánHázasság első látásra (második évad)CanberraHázasság első látásraA Barátok közt szereplőinek listájaUngár KláraEminemMost vagy soha!Nagy Ervin (színművész)Lengyel–litván határOrszágok autójelének és doménnevének listájaNagyszombat (kereszténység)LabdarúgásFenyő Iván (színművész)Ausztrália (ország)Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap2024-es európai parlamenti választás MagyarországonNemzetközi gépkocsijelek listájaAdolf HitlerI. Mátyás magyar király